A film igaz történetet dolgoz fel. Dr. Donald Shirley afro-amerikai zongorista küzdelmét mutatja be a faji megkülönböztetés ellen. A főhős – Shirley – Amerika déli államaiban akar turnézni, ahol a faji megkülönböztetés 1962-ben még mindig a jogrend része. Ezért keres a turnéhoz olyan sofőrt aki „ezt-azt” megtud oldani útközben. Így esik a választása „Hantás” Tony-ra, az olasz, alacsony beosztású maffiózóra, aki az út során megküzd saját előítéleteivel is.

A film címét ihlető “Green Book”-zöld könyv, pedig nem más, mint az a könyv, amely felsorolja, hogy az államokban melyik étteremben étkezhetnek, és melyik hotelben szállhatnak meg feketék, mert a legtöbb helyen tilos számukra. De a rendező nemcsak a faji előítélettel szembesít a film során, hanem az alkoholizmussal, a nemi identitásban jelentkező „mássággal” és a szegénységgel. Ajánlom a filmet mindazoknak, akiknek tetszett az Életrevalók, vagy az Esőember című filmek. Mondanivalójában mindhárom film közös témája a megbélyegzés és a kirekesztés egyéni és társadalmi problémája.

Néhány gondolat a stigmatizációról a filmhez kapcsolódóan

A stigmatizáció-megbélyegzés, eredeti jelentésén azt értették, hogy valaki Krisztus szent sebeit -stigmáit- viseli magán. De társadalomtudományi értelemben a stigma olyan tulajdonság, amit a többség megvetendőnek, szégyenletesnek vagy undorítónak talál és az ilyen személyt megbélyegzik, kirekesztik.

A kirekesztés történhet szembetűnő jegyek alapján, melyek okot adnak a megbélyegzésre és vannak kevésbé látható tulajdonságok, jellemvonások, amelyekhez gyakran olyan negatív tulajdonságokat is hozzákapcsolunk, amellyel az illető személy nem is rendelkezik. Ezzel rontjuk az illető társadalmi megítélését, és csökkentjük emberi értékeit.Stigma lehet a bőrszín, egy betegség, egy kisebbséghez tartozás, de stigma lehet a homoszexualitás, testi vagy szellemi fogyatékosság vagy akár egy vallás is, illetve minden, amit egy társadalom nemkívánatosnak ítél meg.

Mi áll a stigmatizáció hátterében? Az, aki stigmaelméletet gyárt, tulajdonképpen saját gondolatainak igazolása miatt teszi, a hátterében státusz, vagy hatalomféltés, érvényesülési vágy, vagy a siker hiánya állhat. Megbélyegzi a másikat, hogy ezzel csökkentse értékeit, miközben önigazolásra talál benne.

A Zöld könyv története nem mond újat a rasszizmusról, de amiben különleges a film, hogy a fehér főszereplő, „Hantás” Tony úgy gondolja, hogy Ő négerebb a munkaadójánál, mert a feketék zenéjét hallgatja, mert ugyanabban a szegénységben él, mert bevándorlók gyermeke, és a filmbeli munkaadóját „csupán” a bőrszíne miatt rekesztik ki.

És ki volt a valódi Dr. Donald Shirley?

Bár a film egy hallgatag zseninek állítja be, valójában egy rendkívül aktív, színes személyiségű művész volt. Zenetudományból doktorált, nyolc nyelven beszélt, tehetségesen festett. Jó kapcsolatot ápolt a fekete közösséggel, részt vett a feketék polgárjogi mozgalmaiban és közeli barátja volt Dr. Martin Luther Kingnek. 2013-ban, 86 évesen halt meg.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *